A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett úgynevezett homoki bor a mindennapok bora.

Mérsékelten meleg és nedves éghajlatú, jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági területek között találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan. 
Villányi hegység déli lejtőinek éghajlati és talajadottsága igen kedvező feltételeket biztosít a magas színvonalú szőlőtermesztéshez.

Eger igazán gazdag középkori múlttal rendelkező borvidék. Az Oszmán Birodalom északi határterülete volt, ahol kadarka mellett régi fehérbor-szőlőfajták teremtek a Bükk-hegység déli lejtőin. Riolittufa talajba vájt pincékben, Eger föld alatti labirintusában érnek ma is a híres egri borok.

Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. E bor titkát nem külön az éghajlati-, fekvési- vagy talaj-adottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának.